Talányos cím

A film címe lehetne ironikus is, hiszen épp a fordítottjáról van szó: a rossz szagról, amelynek valós helye egy mélyvasúti aluljáróban kiképzett illemhely. Felszereltsége nem üti meg még a harmadosztályú szintet sem. Ha pedig ezt az illemhelyet metaforának veszem, akkor ebbe a hasonlatba esetleg belefér Magyarország. Na, de melyik Magyarország? Az „átkos” vagy a „fülkeforradalom” előtti? Ez ügyben kicsit billeg a film időszerkezete, mivel egy hosszabb ideig használt Lada rendszáma az avítt (H és nemzeti színek nélküli) DKD 370-es, míg egy római gépkocsié olyan rendszám-kombináció, amelyet már igen régen nem használnak az olaszok. Nem akadékoskodás, ha egy realistának szánt film esetében a részletek hitelességét kérem számon, ugyanis, mint tudjuk, az isten is a részletekben lakozik. De lehet, hogy ebben a foszladozott világban az idő másképp jár, mint a látszólag zakatolóban.

 Egy tökéletes beállítás – szavak nélkül is – tanúskodik az anya és a lánya (Nyakó Júlia és Hegyi Izabella) közötti kapcsolatról.